Melyek az üvegszál alkalmazásai a papírgyártásban?

Az üvegszál egy új típusú szervetlen, nem{0}}fémes anyag. Természetes ércekből, például kaolinból, pirofillitből, kvarchomokból és mészkőből állítják elő. A meghatározott képleteket követve az anyagok több folyamaton mennek keresztül, beleértve a magas hőmérsékletű olvasztást, a huzalhúzást és a csavarást. Egyetlen izzószál átmérője több mikrométertől több mint húsz mikrométerig terjed, ami az emberi hajszál 1/20-1/5-ének felel meg. Az eredeti szál minden egyes szála több száz vagy akár több ezer egyedi szálból áll.

 

Az üvegszál olyan kiemelkedő tulajdonságokkal rendelkezik, mint a magas hőmérséklet-állóság, a kiváló korrózióállóság, az alacsony nedvességfelvétel és a jó elektromos szigetelés. Széles körben használják erősítőanyagként, elektromos szigetelőanyagként, hőszigetelő anyagként és kompozit anyagok áramköri szubsztrátjaként. Az üvegszálra különféle osztályozási módszerek léteznek, amelyek általában az üveg összetételén, az egyedi szál átmérőjén, a szál megjelenésén és a szál jellemzőin alapulnak.

 

Mint egyfajta ipari papír, az üvegszálas papírt általában szűrésre, hangelnyelésre, hőszigetelésre és elektromos szigetelésre használják. Rendkívül-finom üvegszálból készült, amely lángálló, vegyszerálló és kiváló méretstabilitással rendelkezik.

 

Ezt a papírt Fourdrinier vagy hengeres papírgépeken kétféleképpen lehet előállítani: az egyik 100%-os üvegszálas (0,3–0,5 μm alatti szálátmérő) könnyű veréssel és ragasztó hozzáadásával; a másik az üvegszál keverése részben vegyi fapéppel. Szilikagél vagy kolloid alumínium-oxid is hozzáadható a papír szilárdságának növelésére. Előállítási folyamata egyszerűbb, mint a hagyományos papírgyártás. Az üvegszálat verés helyett csak szétszórni kell, és a papírformázás során nincs szükség préselésre.

 

Az akkumulátorleválasztók a tároló akkumulátorok kulcsfontosságú elemei. Az ólom-savas akkumulátorok esetében a szeparátoroknak alacsony elektromos ellenállással, erős savval és oxidációval szembeni ellenállással, nagy porozitással, kis egyenletes pórusokkal, homogén szerkezettel és jó rugalmassággal kell rendelkezniük. Lehetővé teszik a szabad ionátvitelt, miközben megakadályozzák az elektródalemezek közötti rövidzárlatot.

 

Az ólomakkumulátorok hagyományos gumileválasztói{0}} megfelelnek az alapvető teljesítménykövetelményeknek, ugyanakkor hosszú gyártási ciklussal és magas költségekkel rendelkeznek. Élettartamuk nem éri el a többi akkumulátorkomponenst, mivel egy gumileválasztó készlet 2-3 akkumulátorhoz újra felhasználható, ami a gyártók számára pazarlást eredményez.

 

A szálas kompozit szeparátorok bőséges nyersanyagforrásokkal, alacsony költségekkel büszkélkedhetnek, és támogatják az akkumulátorelektróda lemezek vékonyítását. A tengerentúlon széles körben alkalmazták a gumileválasztók helyettesítésére. A szálas kompozit szeparátor egy szálelválasztóból és egy ragasztóval ragasztott üvegszálas szőnyegből áll. Az üvegszálas szőnyeg megvédi a szálleválasztót a pozitív elektródák által okozott oxidatív korróziótól, és megakadályozza az elektródalapokra hulló aktív anyagok által okozott rövidzárlatokat.

 

A növényi rostokból készült hagyományos szigetelőpapír nem felel meg az ipari magas hőmérsékletű{0}}szolgáltatási követelményeknek. Ezért a nagy -teljesítményű szigetelőpapírokat és kartonokat kiváló szigetelő tulajdonságokkal rendelkező vegyi szálak (például poliészterszál és poliszulfonszál) és kis arányú üvegszálak nedves alakításával, keverésével állítják elő. Elektromos szigetelés